GYERMEKVERSEK

Gyermeknapra és minden napra.


--------------------------------------------------------------------------------------------


Nyíregyházi Kisbabszem gyerekcsoport

---------------------------------------------------------------------------------

ÁLNOK KÍGYÓ

Lesben álló,
Tekergő, kanyargó,
Hosszúra nyújtózó
Némán csusszanó.
Láb nélkül vonagló,
Villás nyelvét kinyújtó
Vele szimatoló
Csúszó-mászó,
Támadó ágaskodó,
Békát szuggeráló.
Hangja sziszegő,
Álnok, hízelgő.
Selypes széptevő,
Brekegőt lenyelő.
Szivárvány pikkelyét
Nem adná semmiért.
Ha nem fér a bőrébe’
Vetkőzik pőrére.

***************************************************

 ÁRVASÁGOK

Mi a manó! Hogy a szösz!
Fák közt ugrál pettyes őz.
Árva lett a kicsike,
Csíkos malac viszi be
Az erdőbe s odúba
Majd turkál avarba’
A meglelt makkocska
Éhét veri el nyomba’.
A pöttyös ezt nem szereti,
Inkább zöldjét legelgeti.
Ha mindketten jóllaknak,
Bokor alján megbújnak.
Egymáshoz simulnak,
Tán testvérek volnának?
Mamájukról álmodnak,
Akik látják, bámulnak.

 

***************************************************

 BEGYESKE VEREBECSKE

Fakó tollú, szürke szárnyú,
Fürge röptű, vékony lábú.
Zsinatoló, csiripelő,
Morzsákat csipegető.
Nem válogat, mindent evő,
Emberekhez közeledő,
Nyáron mezőt szerető,
Télen városba költöző.

Két lábbal egyszerre ugrálnak,
Ó! Milyen mókásak.
Nem díszes, nem hímes,
Nem is igényes,
Társaival vitázik,
Ha eltűnik, hiányzik.
Ez a hangos csivitelő
Lármás kis csapat
Biztos vezére, a
Begyeske, verebecske.



*****************************************************

BÚGÓ BURUKK

Fagyos tavaszi szélben,
Gerle burukkol erkélyen.
Nem akar tán fészkelni?
Párja ezt helyesli néki.
Hiszen egész hideg télen
Ott röpködtek mind a ketten.
Finom kölest, búzát,
S napraforgó magot,
Minden jót, amit a
Galambpár felkapkodott.
Ezért járnak ők vissza,
Utódoknak fészket rakva.

***************************************************

BÚZAMEZŐ

Fagyos telet átvészelve,
Napsugárra kizöldellve,
Ezután sokat szenvedve,
Őzek, nyulak legelője.
De azért nagy nehezen,
Megnő jó méteresen.
Míg kalászát hizlalja,
Lakóit bújtatja.
Besárgul zöld haja,
Megérik kalásza.
Tavasszal esőt kívánó
Nyáron tőle irtózó.
Ha jön a vihar lefekszik,
Nem harcol, nem birkózik.
Kipergeti magját,
Ha kévébe nem rakják.
A levágott tarlója,
Csupasz talpad megszúrja.
A földjét felégetik,
Majd őszig pihentetik.
Égre tekint gazda,
Földbe került magja.
Így jár körbe útja,
Ken

 

*****************************************************

CIN-CIN

Szürke egérke
Merre fele élsz te?
Városban, vagy falun?
Vagy tán a mezőn?
Hol a bagoly szeme keresőn
Akkor is lát, ha nem néz,
De hallja, hogy neszezel,
Fülének e zene kell.
De a városban sem jobb,
Sok a macska ott.
Bár manapság lusták,
Azért ha tudják,
Elkapják az egér farkát.
Talán még a falu.
De az ellenség is dupla,
Macska mellett ott a kutya.
Jaj de nehéz az egér élete
A nagylyukú illatos sajtról,
Csak álmodik éjjelente.
Ezért helyette,
Mérgezett csemege eledele.
Pusztul is a sok egér,
Azért oly szapora szegény.

 

****************************************************

CINEGE

Cin-cin cinege.
Mit csippentesz begyedbe?
Talán napraforgó magot?
Mit lábad közé kapod.
S hegyes kis csőröddel,
Kalapálni kezdel.
Két koppanás között,
Fejed erre is meg
Arra is fogatod.
De felfelé is nézz!
Onnan is jöhet vész.
Halk szárnyakon suhan,
S ha nem vigyázol
Kis életed oda van.
A lent is veszélyes,
Szőrös-bőrös, szeszélyes.
Éles, hegyes karma,
Fába mélyeszti akasztva.
Sárga szeme villantása,
Nem veszíthet pillantása.
Figyeli a mozdulatod,
Hogy vajon látod-e
Az alattomos szándékot.
Mikor fejed körbe forog,
Aztán csippentsd be falatod.

***************************************************

CSŐRCSETTENTŐ

Gólya, gólya, gólya.
Fehér nyaka, fekete farka.
Éles a szeme, bár
Kicsike a feje.
De, hosszú a csőre!
Ez lenne a tőre?
Na és a lába?
Mintha emeleten járna.
Fentről magasból figyel,
Néha bizony színlel.
Egyik lábát felhúzza,
Másik szemét becsukja.
Így áll mozdulatlan,
De hirtelen eszmél,
Ha arra fut, egy pocok vagy egér.
S jaj annak, ki nem látja,
Hogy ott őrt állva
A gólya és a párja,
Ki kotorász a tóba,
Vagy csak pocsolyába,
Hol térdig ér a lába.

 ------------------------------------------------------------------------

©: Fotók: Bätz Piroska
FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK

 

 

 

Oldal: - Gyermekversek -I
ÁLOMHÁLÓ - °I° - NEKED ÍROM - © 2008 - 2024 - konyvmolyocska.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat